Andreas Embiricos
WINTER GRAPES
They took away her toys and lover. Well then she bowed her head and almost died. But
the thirteen destinies like
her fourteen years smote the fleeing calamities. No one spoke. No one ran to protect her
against the overseas
sharks which had already cast an evil shadow over her like a fly staring with malice on a
diamond or a land
enchanted. And so the story was heartlessly forgotten as always happens when a forest
ranger forgets his
thunderbolt in the woods.
[© Translation: 1972, Kimon Friar / Source: Poetry International Web
TÉLI SZŐLŐ
Elvették játékait, szeretőjét. Fejét leeresztette hát,
hogy már-már belepusztult. De tizenhárom gyökere és
tizennégy esztendője szétvágta a múlandó tragédiát.
Senki se szólt rá. Senki se rohant felé, hogy oltalmazza
tengerentúli cápáktól, melyek már kiszemelték őt, ahogy kiszemel
gyémántot légy, vagy egy elvarázsolt hazát.
Így süllyedt irgalmatlanul feledésbe ez a történet,
ahogy szokott mindig, ha ott felejti
villámait az erdőn az erdőkerülő.
Fodor András fordítása
[In. A bolond gránátalmafa, Újgörög költők antológiája, Kozmosz Könyvek, 1984]
http://musessquare.blogspot.com/search/label/Andreas%20Embirikos http://fixit-emst.blogspot.com/2008/07/nina-papaconstantinou.html